Kapu Tibor, a harmadik magyar űrhajós, május 29-én indul az űrbe az Axiom-4 küldetés részeként –
számolt be róla az Index. A küldetés során a legénység 60 tudományos kísérletet végez el. Az űrkutatás több mint 80 éve tart, de érdemes feltenni a kérdést: mit nyertünk eddig vele, és miért fontos?
A 430 tonnás Nemzetközi Űrállomás (ISS) az emberiség legnagyobb, legdrágább űreszköze. Három fő különbség van közte és a Föld felszíne között: súlytalanság, harmincszor erősebb sugárzás, és páratlan kilátás. A gravitáció még mindig rejtély, és súlytalanságban minden másképp működik – például a tűz viselkedése is eltér.
Az ISS környezetében extrém hőingás (−250 és +250 °C között) és vákuum uralkodik – ez egy teljesen más világ, amit csak kemény munkával lehet élhetővé tenni. Ma már a világ működésének alapjait a Földön kívül is vizsgálhatjuk: relatív időt mérünk atomórával, új anyagfázisokat fedezünk fel, vagy őssejteket tanulmányozunk, amelyek súlytalanságban hatékonyabban osztódnak.
Az űrkutatásban kulcsszerepet kapott az orvostudomány is. A Kelly-ikrek például azt vizsgálták, hogyan hat az űr a génekre. Már sikeresen teszteltek olyan mesterséges retinát, ami visszaadhatja a látást, és fehérjekristályokon alapuló izomdisztrófia-kezelések is fejlesztés alatt állnak.
Gyógyszerek ugyan még nem készülnek teljesen az űrben, de több gyógyszeres fejlesztés már innen indult – például egy rákellenes antitest-terápia. Hétköznapibb eredmények is születtek: új típusú fogkrémek és mosószerek a súlytalanságban fejlesztett kolloidos folyadékoknak köszönhetően.
A növénytermesztés sem maradt ki: LED-es aeroponikus rendszerekkel kísérleteznek, ahol gyökér nélküli, lebegő növényeket permeteznek tápoldattal. Emellett hordozható DNS-térképezőt és 3D nyomtatót is fejlesztettek az ISS-re – utóbbi már biofestékekkel és élő szövetekkel is dolgozik.
A magyarok is hozzájárultak az űrkutatáshoz: a '70-es években fejlesztett Pille dózismérőt a Szaljut–6 űrállomáson használták, legutóbb pedig magyar sugárzásmérők kerültek az Orion űrhajóra.
Felmerülhet: van-e olyan tudományág, amit nem érintett az űrkutatás? Talán csak a numizmatika és az agykutatás – a többinek már mind megvan a kapcsolódása.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
