TechGeek

A Jupiteri év sokkal hosszabb, mivel 4333 földi nap alatt kering a Nap körül. A gázóriás külső rétegeiben három különböző felhőréteget találhatunk, melyek összesen körülbelül 71 kilométer vastagok és a bolygó belseje felé terjednek.

A legfelső réteg ammóniás jégből, a középső ammónium-hidroszulfid-kristályokból, míg a legalsó vízjégből és vízgőzből állhat.

Mivel nincs szilárd felszín, ami lelassítaná a viharokat, azok akár évszázadokon át is tombolhatnak a bolygón. Például a Nagy Vörös Folt egy ilyen hatalmas vihar, amely a 20° déli szélességnél helyezkedik el.

Heinrich Schwabe már 1831-ben észrevette ezt a magas nyomású anticiklont, és azóta kisebb változásokkal ugyan, de továbbra is szélrohamok dúlnak benne, akár 540 km/h-s sebességgel, ami a Jupiter egyik legismertebb jelensége.

A felszín felett tomboló viharok mellett a légkör mélyén olyan magas a nyomás és a hőmérséklet, hogy a hidrogéngáz folyékonnyá válik. Ez a Jupiter a Naprendszer legnagyobb hidrogénóceánjának otthona.

A tudósok szerint a bolygó belsejében olyan hatalmas a nyomás, hogy a hidrogénatomok elektromosan vezetővé válnak, hasonlóan a folyadék fémhez.

A Jupiter gyors forgása miatt ez a folyadék hatalmas dinamóként működik, amely a bolygó rendkívül erős mágneses mezejét hozza létre.

Miért nevezhetjük a Jupiter "védelmezőnek"? Mert nemcsak erős mágneses mezeje van, hanem rendkívüli gravitációs ereje is – ennek köszönhetően közel száz holdja van.

A Jupiter azonban ennél is fontosabb szerepet játszik a földi élet kialakulásában: gravitációs ereje miatt elkerüli a Földet fenyegető aszteroida-ütközéseket, ezzel segítve az élet kialakulását.

Ha nem lenne a Jupiter gravitációs ereje, nagy valószínűséggel nem létezne az általunk ismert földi élet.